Az alacsony, gúla alakú podeszten álló, egész alakos bronz szobrot, Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész alkotását, 1914-ben (? – a talapzatának felirata szerint 1912-ben) állították fel. A közadakozásból emelt alkotás a maga nemében páratlan, hiszen a jól ismert arcú uralkodót nem királyi díszben ábrázolja, hanem jobbjában kapát tartva. Ezzel nyilvánvalóan arra a mondára utal, mely szerint az egyszerű parasztok fáradságos munkáját nem tisztelő, dölyfös főurakat Mátyás király egy teljes napon keresztül kapáltatta a hegyoldalban, csak amazok ételét: kenyeret és vöröshagymát adva nekik. A monda szerint erre az esetre épp itt, Gömörben került volna sor. Maszol - Új Magyar Szó online. Talán épp ez a kapa volt a szobor megmentője, hiszen Trianon után a határon kívül rekedt, magyar uralkodókat, politikusokat, stb. ábrázoló szobrok szinte kivétel nélkül áldozatául estek az utódállamok magyarellenes dühének. Ezzel szemben a "kapás" Mátyás király a helyén maradhatott mind az 1918. utáni első, mind pedig az 1945. utáni második Csehszlovákia idejében is.
Kolozsvár legikonikusabb köztéri alkotása Mátyás király lovasszobra, amelyet 116 éve, vagyis 1902. október 12-én lepleztek le. A jeles alkalmat hosszat alkotási folyamat előzte meg. A szobor készítésének pályázatát 1893-ban írták ki, amire összesen hét pályamű érkezett. Bár a döntés egy szakmai zsűri kezében volt, a maketteket közszemlére is bocsátották. A kolozsvári lapok tudósításai szerint a zsűri egyhangúan szavazta meg nyertesnek Fadrusz János alkotását, de ezzel a város közönsége is teljes mértékben egyetértett. A neves szobrász budapesti műhelyében hozzá is látott a munkálatoknak, mert az volt az elképzelés, hogy Kolozsvár a Mátyás-szobor leleplezésével csatlakozik majd az 1896-os milleniumi ünnepséghez. Ez azonban nem valósult meg, a millenium évében csupán az alapkőletételre került sor. A szobor elkészültére még 1902-ig várni kellett. Mátyás király szobra – Köztérkép. Mindenesetre az 1900-as világkiállításon a tervei és a makettje megnyerte a Grand Prix-t, vagyis a nagydíjat, így Kolozsvár még türelmetlenebbül várta, hogy végre elkészüljön a nemzetközileg is kimagasló elismerésnek örvendő alkotás.
Az egyébként jelképesnek szánt mellékalakoknak a kolozsváriak utóbb nevet adtak, így lettek a névtelen vitézek a közgondolkodásban Magyar Balázs hadvezér, Kinizsi Pál temesi bán, Szapolyai János nádor, és Báthory István Erdély fejedelme. Mátyás király Rákóczi úti szobra - jozsefvaros.hu. A talapzatot eredetileg a magyar címer, és a Mátyás király felirat ékesítette, ám ezeket a román területhódítás után eltávolították (1919-ben összetörték a címert). Erdély visszacsatolása után a jelképeket helyreállították, ám ezt lépést a második világháború végeztével ismét felülírta a román sovinizmus, a szovjet politika pedig a jóval semlegesebb Mathias Rex latin megnevezést helyezte a műemlékre. A szoborról több másolat is készült: Főalakjáról a budavári palota Hunyadi-termének díszítésére Fadrusz bronzból egy méter magas másolatot készített, mely a súlyosan megrongálódott épületből a második világháború után a Károlyi-palotába az Országos Emlékműfelügyelőséghez került. A király fejének bronz másolatát Visegrádon, a király egykori kedvelt palotájában állították fel.
1992-ben Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere újra visszarakatta Nicolae Iorga versidézetét a szoborra, megint magasra korbácsolva a román-magyar ellentét indulatait. 2006-7-re a szobor és a szobor talapzat fizikai állapota olyannyira veszélyessé vált, hogy restaurálását nem lehetett tovább halasztani. Mátyás király szobor. Ezt végül a magyar és a román kormányok közös beruházásban, 2009-11. között végeztették el, így 2011. tavaszán újra avathatták az eredeti pompájába visszaállított szobrot. Hogy a ma egyre inkább közös városi értékké, jelképpé formálódó szobor körüli elvakult, nacionalista indulatok még mindig nem csitultak el véglegesen, azt jelzi, hogy az újbóli felavatást követően, immár nem a szobor talapzatára, hanem közvetlenül elé, a földre a városi hatóság újból kihelyeztette a korábban már kétszer eltávolíttatott román versike bronz tábláját… Adatlapot készítette: szépmíves Adatfelvétel ideje: 2011-11-15 11:51:02 Élőlánccal tiltakoztak a kolozsváriak a Mátyás-szobor megrongálása ellen.
– hozott példát. Az RMDSZ-frakció panaszlevéllel fordul a kulturális minisztérium keretében működő Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz, valamint az építészkamarához, amelyben a terv törvényességére kérdeznek rá. Emil Boc polgármestertől levélben arra kérnek magyarázatot, hogy ezt miért így, a koalíciós partner és a magyar közösség megkerülésével intézte.
A fej egy példánya a Nemzeti Galéria gyűjteményében található. Egy gipszmásolata pedig a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumot gazdagítja. Az alkotást a méltatlan elhanyagolásból fakadó, folyamatos pusztulástól végül a 2011-re elkészült, magyar állami támogatással megvalósult restauráció mentette meg. Galériánkban ritka képeket mutatunk be, melyeket Kolozsvár egykori polgármestere adott át megőrzésre Budapest helyettes polgármesterének, még 1944-ben, a háborús pusztítás elől menekítve azokat.