Nagyon félrevezető adat az, hogy hányan vannak beoltva koronavírus ellen Magyarországon – jelentette ki Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem immunológusa az ATV -ben. (a beoltottak száma 6 013 007 fő a csütörtök reggeli adatok szerint) Sokan több mint fél éve kapták meg ugyanis az oltást, a jelenleg használt védőoltások hatékonysága azonban – legalábbis 60 év fölött – folyamatosan csökken, és félév után gyakorlatilag semmissé válik. Így azon a másfél millió emberen kívül, akik már a harmadik dózist is megkapták, még körülbelül 1, 5-2 millió embernek van tényleges védettsége – hívta fel a figyelmet a szakértő. Ha kötelezővé lehet tenni azt, hogy csak jogosítvánnyal lehet autót vezetni, és a részegen vezetőket szankcionálják, akkor azt is el lehet várni, hogy egy egészségügyi dolgozó, vagy egy pedagógus be legyen oltva, mikor egy potenciálisan halálos betegségről beszélünk. Aki ugyanis nem oltatja be magát, nemcsak saját magára jelent veszélyt, hanem mindenkire, akiket a jelenlegi eszközökkel nem tudunk megvédeni – magyarázta a szakembert.
Duda Ernő szerint a védettségi igazolvány egy hatékony fegyver a vírus ellen, ami nemcsak a járvány terjedését lassítaná, de az oltottak számát is növelné, írja az Az immunológus ugyanis azt mondta, valójában csak 3-4 millió védett ember van Magyarországon, ezért nagyon fontos lenne, hogy minél többen felvegyék az oltást, és éljenek a harmadik dózis lehetőségével is. Nagyon félrevezető adat az, hogy hányan vannak beoltva koronavírus ellen Magyarországon – erről beszélt Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem immunológusa az ATV Start című műsorában. Ugyanis – mint elmagyarázta – sokan több mint fél éve kapták meg az oltást, a jelenleg használt védőoltások hatékonysága azonban – legalábbis 60 év fölött – folyamatosan csökken... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
A két ugyanolyan típusú oltásban az antigén, vagyis a vírus S-fehérjéje az azonos, a többi melléktermék, azok ellen viszont nem jó, ha immunizálva vagyunk. Szóval nem látok abban veszélyt, ha egy vektrovakcina után második oltásként egy alegység-, vagy RNS-alapú oltóanyagot kapnánk. A várható oltási útlevélbe viszont a dokumentációs rend fenntartása miatt nem megengedett, hogy először ezzel, másodszor azzal oltanak be, óriási lenne a káosz" – vélekedik Duda, aki szerint egyébként mindegy, hogy egy emlékeztető oltást három hét vagy három hónap múlva kap meg valaki. Magáról a vírusról a professzor azt mondta, hogy az nem fog már nagyon sokáig mutálódni, mert bár átkerült az emberre, a denevérhez adaptálódott tökéletesen, a fertőzési folyamat pedig rettentő bonyolult. Attól nem tart, hogy a mutációk miatt az oltások nem lesznek hatékonyak, mivel a T-sejtes immunreakció azoknál is kiváltódik, akik képtelenek a vírussal szembeni megfelelő ellenanyag-termelésre. "Azt tudom elképzelni, hogy ha valaki, akit beoltottak egy mostani vakcinával, majd 2021 vége felé, a fertőzőbb mutánsok miatt egy emlékeztető oltásra fog szorulni, mely az új antigén ellen meg fogja védeni. "