Közép-Európában 1000-1200 méterig, a Mediterráneumon 2000 méterig is felhatol. Dél-Európában is a növényzettel dúsan borított élőhelyeket kedveli. ÉLETMÓD: Az erdei sikló nappali életmódot folytat. Elsősorban a reggeli, délelőtti órákban aktív, enyhe borongós időben egész nap találkozhatunk vele. Június végétől egyre ritkábban kerül szem elé, ilyenkor a nagy melegek következtében részben csökkenti aktivitását, részben rejtettebb életmódra vált. Augusztustól találkozhatunk frissen kikelt példányaival, amelyek még az őszi hidegek előtt igyekeznek táplálékot magukhoz venni. Milyen fajta kígyó/sikló lehet ez?. Ivarérettségüket négyéves koruk tájékán érik el. Fogságban 20 évig is elélhetnek, a természetben a rájuk leselkedő veszélyek (ragadozók, emberi tevékenység) miatt ezt a kort nem valószínű, hogy elérik. Az erdei siklók a telet hibernált állapotban töltik. Téli pihenőjüket a kifejlett egyedek már szeptemberben elkezdhetik, és időjárástól függően március végén, április elején fejezik be. Ragadozójuknak tekinthető minden olyan emlős és madár, amely hajlamos kígyót zsákmányolni.
Minden sikló kígyó, de nem minden kígyó sikló. Ismerjük meg közelebbről a hazánkban élő kígyókat. A világon élő 2400 kígyófajból mindössze 7 található meg Magyarországon. Ezek két családba, a valódi siklófélék és a viperafélék családjába tartoznak. A hazai kígyók a következők: haragos sikló, erdei sikló, rézsikló, vízisikló, kockás sikló, keresztes vipera és rákosi vipera (másnéven parlagi vipera). Haragos sikló A haragos sikló egy termetes eurázsiai kígyófaj, amely nevét a potenciális veszélyforrásokkal szemben tanúsított agresszív viselkedéséről kapta. Támadásainak hevessége miatt a népnyelv ugró siklóként is ismeri. A veszélyforrást kiváló érzékszerveivel általában jó előre észleli, és ilyenkor gyorsan, ám meglehetősen zajosan menekül. Ha a fenyegetés közelebbről jön, a faj nem habozik jóval nagyobb ellenfelét is megtámadni. Sikló van a pincében, kertben? | Abatox Kft.. Természetesen – sikló lévén – harapása nem mérgező, azonban hegyes fogaival fájó sebeket tud okozni. Ritkasága miatt fokozott védettséget élvez, eszmei értéke 500 ezer forint.
Belföldön Somogyban, Zalában, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a Zemplén-hegységben futhatunk vele össze. Ha lehet, ne fogjuk meg, mert a fiatal példányok a farkuknál fogva is képesek visszacsapni és marni. Kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius) Kaszpi haragossikló Fotó: 123rf A kaszpi haragossikló természetvédelmi értéke 500 000 forint, ő a legnagyobb testű kígyónk: hossza elérheti a 2 métert. Alapszíne általában dióbarna, a nyakon és a testoldalon ezüstös árnyalattal. A pikkelyek közepén szalmasárga csík húzódik, a széleik és a köztük lévő bőr sötét. A fiatal példányok színezete eltér a felnőttekétől. Fekete erdei sikló teljes film. Testük alapszíne ezüstössárga, négy sorban (2 a háton, 2 a testoldalon) elhelyezkedő apró, sötétbarna foltokkal. Itt a Kárpát-medencében is 3 alfaja található, hazánkban a Villányi-hegységben (a Szársomlyó mészkőszikláin), a Budai-hegységben a Budaörsi kopárokon és a Sas-hegyen kúszhat velünk szembe. Leszűkült élőhelye miatt az egyik legveszélyeztetettebb hazai hüllőfaj. Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) Rákosi vipera Fotó: 123rf Természetvédelmi értéke 1 millió forint.