Tevékeny részt vállaltak az első debreceni színház alapításban. Nánássy Gábor, 1833-tól Debrecen város tanácsosa, 1835-ben harmincados-közi magtárát ajánlotta fel színház céljára, amelyet azután a város alakított át (ma: Batthyány u. 17-20). 1835. aug. 1-jétől 1861. máj. 11-ig szolgált ideiglenes játszóhelynek. Nyitódarabja Kovács Pál Mátyás király Pozsonyban című vígjátéka volt. (A 300-400 főt befogadó színház leírása Kaján Ábel cikkében: Egy este a debreceni színházban, Honművész 1836. szept. 29, és Életképek, 1844. 8. sz. ). Itt lépett föl 1836-ban Arany János is. Nánássy Gábor a Bolond Istók II. Petschnig Mária Zita | Lafemme.hu. énekében említett Nánássy. szenátor. A család egyes ágai Neuber néven is szerepeltek. (Egyenesági Nánássy Imre [1969. 9. 27] közlése alapján) Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: kendi Nánási Szerkesztés Kendi Nánási alias Joó István 1610. március 27., Bécs II. Mátyás nemesség és címer általa: Weres István, Mattyusz András, valamint atyafiai Kisvárday János és annak fia János, Marikovszky Miklós, Lanio Pál P 2049 [1] Rövidítések Lásd még: Címerhatározó
A gyerekekkel, Trabanttal jártuk az országot. Akkoriban a munkám leginkább egy barlangkutatóéhoz hasonlított, aki tapogat erre is, arra is… Az adatok zöme titkos volt, a nyugati szakirodalom pedig elérhetetlen, szociológiai kutatásokat olvastam, és részben politológussá kellett válnom, hogy megértsem, mi és miért történik a gazdaságban. Aztán, ahogy azóta is, igyekeztem megmutatni az embereknek a cseppben a tengert, a részfolyamatokban az egész rendszer működését. " Számára a mostani válság szakmailag izgalmakkal teli időszak volt, de nagy morális csalódás is, hiszen a pénzügyi intézetek, hitelminősítők tisztességtelenül jártak el, óriási, hosszú idő alatt felszámolható károkat okozva. Nánási Pál | Jász-Nagykun-Szolnok megyei Könyvtárportál. "Nagyon erős bennem a felelősségérzet a társadalom iránt, szó szerint képes vagyok belebetegedni abba, ha olyasmiről értesülök, amiből tudom, hogy baj lesz" – vallja be. A személyét ért támadásokat viszont egyszerűen kitörli az agya, pedig volt néhány az évek során. 1988-ban igazolt át a Pénzügykutatóhoz, ahol kevésbé kötött munkarendben dolgozhat.
18 A letölteni kívánt oldal tartalma káros lehet a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésére az erőszak, illetve szexualitás ábrázolásának jellege miatt.
Szabad idejét az unokáival tölti, vagy gombászik a férjével, és hetente legalább négyszer sportol. "1991-ben azt mondtam a családnak, hogy a magyar egészségügy össze fog omlani, úgyhogy irány az uszoda, a futópad, a spinning, a jóga. Amit az ember megtehet magáért, azt meg is kell tennie" – idézi fel. Egyáltalán nem tartja befolyásosnak magát. "Mások persze lehet, hogy másképp látják ezt, de én úgy érzem, a véleményem főként az egyszerű embereket, például a Lehel piaci árusokat érdekli. Gyakran beszélgetek velük, szívesen meghallgatnak" – mondja, mostanában pedig megint egyre gyakrabban tart előadásokat a férjével országszerte. Szeretne legalább hetvenéves koráig aktív lenni, és valamikor eljutni Ausztráliába és Új-Zélandra. Címerhatározó/Nánási címer – Wikikönyvek. 1970-ben szerzett diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán. 1970-től a Magyar Nemzeti Bank Baranya Megyei Igazgatóságán közgazdasági elemző, majd 1972-től a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karának oktatója. 1983-tól az MNB Hitelpolitikai Főosztályán részt vesz a többszintű bankrendszer létrehozatalában.
főgépész * 1891. Kiskunfélegyháza. Gépészszakmát tanult, 1916-ban szabadult fel, 10 évig a budapesti Schlick-Nicholson gyárban dolgozott, 1920 óta főgépész Fegyverneken. - Felesége: Udvary Irma, gyermekei: Ignác, Pál, Sándor, Lujza és Irén. Forrás: Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935. 2012. január 4. 20:33 — Károly Nóra
1986-ban Soros-ösztöndíjas, majd a Közgazdasági Szemle felelős szerkesztője. 1988-tól tudományos főmunkatárs a Pénzügykutatóban.