Home > A panda ölelése könyv epub Péterfy Gergely - Péterfy-Novák Éva Letöltés PDF Olvasás online Comments
Ismertető: A népszerű író-házaspár, Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely közös kínai utazásának könyve A panda ölelése. Hogyan és miért érzik magukat egyre otthonosabban a számukra is idegen és nehezen kiismerhető Kínában? - ennek a közvetlen, mindennapi tapasztalatáról számolnak be mindketten, ugyanarról másképpen. Az eltanulhatatlan életszeretet - az viszont közös.
$@! % nem öt csillag, dehogynem az, csak rövid lett ez így. (:D) Egyszerűen jó és kész. Úgy ott lenni Kínában, hogy tulajdonképpen nem is vagy ott. Folyton éhes lenni olvasás közben, mert olyan bőséges leírást kapunk az eszméletlen finomnak ítélt kínai gasztronómiából, hogy feltétlen utána kell járni a felsoroltaknak. Egyszer azt olvastam (na jó, a főiskolán volt távol-keleti gasztronómia kurzusunk), hogy a kínaiak mindent esznek ami mozog, és azzal fűszereznek ami nem. Ez vissza is köszön a könyv hasábjain. Természetesen nem csak ez, hanem az állandó kíváncsisággal járó turista, felfedező leírásai, amivel kicsit beljebb kerülünk a Nagy Fal másik oldalára. Olyan jól harmonizálnak (jin és jang! ) az egymásra reflektáló írások, hogy felüdülés olvasni. Kicsit röhögünk az abszurd helyzeteken (bocs! ) és elmorzsolunk egy kósza könnycseppet a megható pillanatmorzsáktól és elvágyódunk a messzi Kínába, pandát simogatni. Egy laza útibeszámoló. Nincs benne sok a kötelező látnivalókról, de annál több a finom kínai kajákról.
Egyik témánk az Egyasszony volt, ami Péterfy-Novák Éva azonos című blogjának tragikus, drámai, de örömteli pillanatokat sem mellőző bejegyzéseit felhasználva íródott, a másik pedig a Kitömött barbár, amit az év egyik legjobb regényének tartunk, és nem mellesleg Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman egészen elképesztő barátságáról szól. Milyennek láttátok a kínai irodalmi életet? Mennyire láttatok bele a helyi írók munkájába, mindennapjaiba? Éva: Íróik, költőik a társadalom megbecsült rétegét képezik Kínában. Mindennapjaikba nem igazán láttunk bele, de az akadémián velünk egy időben ott lévő szerzőkkel beszélgetve azt tapasztaltuk, hogy szabadon alkothatnak, amihez minden segítséget megkapnak. Gergely: Egy irodalmi akadémián laktunk, ahol a vidám fiúk és lányok – nagyjából fele fele arányban – az órák után vidáman pingpongoztak, de amúgy látszott, hogy minden percük be van osztva. Mint Kínában minden, az irodalmi élet is nagyon jól szervezett, tengernyi, felfoghatatlanul sok olvasó van, és az írók szemmel láthatóan nagyon jól keresnek.
Frissen, ropogosan jovok a konyv mellol. Ezt a konyvet nem kellett volna lezarni, olvastam volna meg, azt hiszem akar evekig. Gergely es Eva felvaltva irja le elmenyeit, altalaban ugyanarrol a naprol. Nagyon lehetett erezni, hogy mikor ki van soron az etelek, kultura megjeleniteseben. Eva altalaban magaval van elfoglalva, az o gondjain es megprobaltatasain keresztul latjuk Kina szepseget. Gergely nem hagyta annyiban a dolgot, es erzekletesen beszamol mindenrol: tajakrol, etelekrol, kulturarol, irodalomrol es epiteszetrol. Isteni es feludito volt kalandjaikat olvasni. Ui. : Evat nagyon szeretem, szoval nem bantasbol irtam a fenti masfel sort.