A magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük. 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz írását. Néhány nappal ezelőtt Budapest utcáit járva arra a kérdésre kerestük a választ, mit jelent a magyar emberek életében a kultúra. A magyar nép zivataros századaiból Amikor Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én pontot tett a Hymnus, a' Magyar nép' zivataros századaiból letisztázott kéziratának végére Szatmárcsekén, valószínűleg nem sejtette, hogy verse néhány évtized múlva minden nagy ünnepen, jeles eseményen elhangzik majd. A Himnusz kiadása öt évig váratott magára, míg 1828 decemberében megjelent nyomtatásban, egy évtizednek sem kellett azonban a megjelenéstől eltelnie, hogy 1836-ban Gaál József Szirmay Ilona c. Mit jelent a magyar kultúra?. regényében ironikusan idézze a vers szövegét. "Végre mégis napfényre bukkanván, bámulva tekinték, hol egymást, hol megmentőiket, s reszketve a tatárok holttetemeit. A derék Kordovány is előlépett, őt inasa húzta ki saját padlásán a bőrök alól. A czéhmester diadaljelként emelte átlyukasztott kalpagát, melyet a bőrök alatt félelmében szorongatván, benne a keresztül repülő golyónak világos nyomaira talált, s valóban a haza védelmében nyert ily tetemes sérvvel a város polgárai közül senki sem dicsekedheték, bár ezt is magyar kar ejté, s csak két vagy három ujjnyival csapott volna lejebb az ón, el lehetne mondani honunk akkori siralmas esetéről: »S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre.
Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virul A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvák hő szeméből! Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. (1823)
"a magyar nép zivataros századaiból" Dicső múltunkból energiát és bátorságot meríthetünk napjaink jövőt formáló cselekedeteihez. De ez csak akkor sikerülhet, ha ismerjük a múltat, és ismerjük azokat, akik hozzájárultak alakításához. Ne feledjük Egry József gondolatát: "Egy nemzetnél nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői. " (Az összeállítás a világi és egyházi ünnepekre, a magyarság történelmi és egyéb évfordulóira szeretné ráirányítani a mai elfoglalt, túlterhelt, sok más irányú információval bőven ellátott ember figyelmét. Az egyes címekhez tartozó ismertető a címre kattintva olvasható. ) "Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn. " (Gróf Széchenyi István) "Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen. Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis. " (Kölcsey Ferenc) "Emlékezem a múltra, gondolok a holnapra" "Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szeme előtt lebeg azok példát adó munkássága. "
Mindezek hiánya a büntetés, és még a táj, a természet is ellenséggé válik a haza fiai számára. Ez a sok büntetés azonban, bár valóban bűnösök vagyunk, túlzás, ezt érezteti az utolsó pár sor: Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt! A sorscsapások, nemzeti tragédiák mértéke meghaladja az elkövetett bűnök nagyságát. A magyar nép zivataros századaiból | 24.hu. Annyira meghaladja, hogy nemcsak a már elkövetett bűnökért bűnhődött meg a magyarság, hanem megbűnhődött a jövőbeli bűnökért is, amiket még el sem követett. Mi a vers végső mondanivalója? Az, hogy a magyarság saját maga okozta a vesztét, maga játszotta el szabadságát, boldogságát, de oly sok csapás, szenvedés, pusztulás után ismét megérdemelné már a boldogabb jövőt. Egyetlen halvány reménysugár villan fel a mű végén: hogy jöhet még "víg esztendő", hiszen a nép annyit bűnhődött, hogy most már ismét joga van a boldog jövőhöz. A múlt és a jövő bűneinek levezeklése hatásos érv a jobb jövő kiérdemlése mellett. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: "Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált! " (Vörösmarty Mihály) Székely himnusz Ki tudja merre, merre visz a végzet, Göröngyös úton sötét éjjelen. Vezesd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi csillag ösvényen. Ki tudja, innen merre visz a végzet, Országhatáron, óceánon át. Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped, Székely nemzeted Kárpát-bérceken. Maroknyi székely porlik, mint a szikla, Népek harcának zajló tengerén.
Es tiü bennetük! Clamate ter: Ablak; Velemér – templom (fotó: Török Máté) Freskórészlet; Velemér – templom (fotó: Török Máté) Halotti beszéd és könyörgés Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk! Bizony por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté először Isten a mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki a paradicsomot házul. És a paradicsomban való minden gyümölcsből, monda neki, hogy éljen, csupán egy fa gyümölcsétől tiltá el. De mondá neki, miért ne egyék. "Bizony, amely napon eszel azon gyümölcsből, halálnak halálával halsz. " Encyclopaedia Humana Hungarica, 2. – A Vazul-ág: Árpád-házi királyok Szent István után (1038-1301) Magyar Elektronikus Könyvtár (kézirat) (diafilm – Neumann-ház) Az apszis részlete; Velemér – templom (fotó: Török Máté) (összeállítás)
A 39 képet tartalmazó kiállítás írók, költők portréiból válogat Janus Pannoniustól Szabó Magdáig. Budapesti programok Január 23-án a MOM Kulturális Központban Az ember tragédiája c. magyar animációs filmmel várják a látogatókat. A vendég Jankovics Marcell Kossuth-díjas rendező, aki a vetítés előtt köszönti a vendégeket. A Petőfi Irodalmi Múzeumban ezen a napon szintén Madách Imrére emlékeznek. Madách Kelet-Közép Európában címmel Fried István irodalomtörténész tart előadást, valamint Kovács Ida irodalomtörténész, muzeológus vetített képes előadását tekinthetik meg a jelenlévők a csesztvei Madách Emlékmúzeum 2012-ben megnyílt állandó kiállításáról. Január 25-én az Örkény Színházban Milyen ruha a kultúra? címmel kezdődik 4 órakor széljegyzet-beszélgetés. Bíró Kriszta beszélget Radnóti Sándor filozófus, esztétával, Veiszer Alinda műsorvezetővel és Mácsai Pál színész, rendezővel. Ezen kívül rengeteg program lesz országszerte, ha bárki bármilyen programról tud, kérjük, ossza meg olvasóinkkal a hozzászólásokban.