Hozzátette: mindaddig, amíg a párbeszéd utolsó csatornája be nem zárul, bízik abban, hogy létrejöhet a békés megoldás. Szijjártó Péter egyébként hetven magyar vállalat üzletemberével együtt Egyiptomba és Bahreinbe utazik, ahol a kelet-európai biztonsági helyzetről is tárgyal. Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a témában:
A külügyminiszter arra is kitért, hogy a napokban elterjedt a közösségi médiában, hogy ő "finoman megfenyegette a nagyköveteket". Szijjártó azt mondta: Én nem finoman megfenyegettem őket, hanem elég keményen elmondtam, hogy mi várható. Tehát kikérem magamnak, hogy bárkit, bárkivel finoman beszéltem volna ebben a kérdésben. Kijelentését a Megafon Központ rendezvényén taps követte. Az ukrán külügy nagyon keményen beszólt Szijjártó Péternek - Blikk. A miniszter hozzátette: "Én világosan elmondtam, hogy vannak szabályok, amiket be kell tartani, meg van egy szuverén ország, ahol ők egy másik ország képviselői. " Kiemelte, hogy biztosan leváltaná a nagykövetét, ha megtudná, hogy az az adott országban a belpolitikai kérdésekben véleményt nyilvánít. A választás EBESZ-megfigyeléséről azt mondta, ő maga írta alá a meghívólevelet az EBESZ-nek, hogy jöjjenek megfigyelni Magyarországra a választást, mert az az ő dolguk. Magyarok vagyunk, és nem hülyék. És az, hogy valaki ilyen bokszzsáknak nézze Magyarországot, hogy fölkel aztán elkezdi reggel püfölni, mert éppen nincs jobb dolga, és mond mindenfajta dolgokat, ennek vége, ennek vége – fogalmazott Szijjártó Péter és hozzátette: nem leli örömömét abban, hogy minősítgesse a holland, belga, francia belpolitikai folyamatokat, mert ez nem az ő dolga és nem is érdekli.
Szijjártó Péter elmondta: figyelemmel követik az ukrán elnök nemzetközi megszólalásait, amelyek egyértelműen visszaigazolják ezen tárgyalások, egyeztetések tényét. Az ukrán elnök folyamatosan támadja Magyarországot, a magyar kormányt azért, mert "úgy döntöttünk, hogy a magyar emberek biztonsága érdekében nem szállítunk fegyvereket Ukrajnába és nem szavazzuk meg az energiaellátásunk biztonságát veszélyeztető szankciókat sem" - magyarázta. Szijjártó Péter: új korszakra kell készülnünk - Privátbankár.hu. Úgy látja, amit az ukrán elnök mond, az az ő szempontjából érthető, hiszen az lenne Ukrajna érdeke, hogy minél több európai ország, így Magyarország is szállítson fegyvereket, szavazza meg a kőolaj- és földgázszállításokra vonatkozó szankciót, de ez teljes mértékben ellentétes Magyarország érdekével. A külügyminiszter kiemelte: a magyar politikusoknak Magyarország érdekét kell képviselniük, Magyarország érdeke pedig egyértelműen az, hogy "kimaradjunk ebből a háborúból". Ennek érdekében pedig meg kell akadályozni azt, hogy "bármilyen módon beleprovokáljanak, belesodorjanak, belevonjanak minket ebbe a háborúba" - jelentette ki.
Sajnálatos, hogy a választások előtti rövid távú haszon érdekében Szijjártó miniszter úr kész ostobaságok kitalálására, ezzel tönkretéve a kettőnk között hosszú távon létrejött kapcsolatot. Ha a Lavrov-rend fontosabb számára, mint a velem való kapcsolat, akkor célszerű lenne ezt nyíltan közölni – jelezte az ukrán külügyminiszter arra utalva, hogy Szijjártót Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Barátságért kitüntetéssel jutalmazta.
2022. április. 02. 15:44 Itthon Szijjártó videóban számolt be a határon túli levélszavazatokról Elárulta, hány ilyen szavazat futott be eddig, és hova. 2022. 01. 15:27 Szabad Európa: Szijjártó elintézte, hogy Deutsch Tamás 23 éves unokaöccse állást kapjon a külügynél A lap által bemutatott dokumentumok szerint a külügyminiszter kérésére lett még egy hely a sportdiplomáciai főosztályon, ahova így a 23 éves magasugró is befért. 2022. 07:00 Szabó Yvette hvg360 Orbán Viktor örömére Kreml-barát trollok is segítik választási kampányát Az ukránellenes konteókat terjesztő aktivisták a legmagasabb szintről kaphatják a védőernyőt. Az oroszok a gyanú szerint szinte szabadon olvasgathatnak még a külügyminisztérium nyugati szövetségesekkel folytatott levelezésében is. 2022. március. 31. 18:31 Tanulságos adalék érkezett a külügyet érintő hackerügyhöz Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, egykori SZDSZ-es politikus és volt nagykövet a Facebook-oldalán érdekes részleteket osztott meg a taskenti esetről.
Ami a kifektetéseket illeti, a magyar cégek 1, 8 milliárd euró profitot tudtak elérni külföldön tavaly - eközben a külföldi tulajdonú vállalatok 8, 2 milliárd euró nyereséget termeltek Magyarországon. Szeretnék, ha ez a profitmérleg kiegyensúlyozódna: a cél, hogy a külföldön is versenyképes magyar cégek növekedjenek kint, növeljék profitjukat, és ezzel is segítsék a hazai gazdaságot. Ennek érdekében külföldi befektetéseikhez is ad majd a kormány vissza nem térítendő támogatást, valamint hiteleket kínál majd például cégvásárláshoz. Kitért arra is, hogy a Covid-járvány alatt 1380 vállalat befektetését támogatták, és ezzel hozzájárultak 290 ezer munkahelyet megmentéséhez. Szeriinte a magyar gazdaság tripla rekordot ért el (beruházások, foglalkoztatás, export). Most 4, 7 millió ember dolgozik, ami soha nem látott rekord, 2010-ben 3, 7 millió volt ez a szám, jegyezte meg. Parragh László, az MKIK elnöke köszöntőjében azt mondta: szomorú látni, ami a szomszédban történik. Beszélt arról is, hogy a külügyminisztériummal együtt kívánnak dolgozni majd a kármentésen, hiszen a háború számos, Ukrajnában jelen lévő magyar cégnek is veszteséget okoz.
Amíg az Európai Unió nevében és részben helyett viseljük ezeket a terheket, mi vagyunk az a két ország, melynek nem adják oda az uniós forrásokat Az oroszországi energiaszállítás korlátozását, vagy leállítását eredményező, esetleges uniós szankciók tekintetében a miniszter elmondta, erről "európai egység egész biztosan nem tud majd kialakulni". Magyarország egyértelműen vörös vonalként kezeli az energiaszállításokkal szembeni szankciókat – hangsúlyozta. "Nem fogunk támogatni olyan szankciós intézkedéseket, melyek Magyarország energia-ellátásának biztonságát kockáztatják" – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: a legutóbb tárgyalt, újabb szankciós csomag, noha nem vet ki megszorító intézkedéseket az Oroszországól érkező gázszállításokra, megnehezíti az uniós tagjelölt Szerbia energiaellátása biztonságának szavatolását. Ha az Unió gyorsabb lett volna a bővítési politika terén, ha a nyugat-balkáni országok, köztük Szerbia már az Európai Unió tagja lenne, mindez már nem lenne probléma.