A Magyar Néphadseregben rendszeresített T–34/85 közepes páncélos az 1948 M harckocsi nevet kapta. A páncéltest 32 tonnás tömege üzemanyaggal és lőszerrel feltöltve a kezelőállománnyal 35 tonnát nyomott. Fő fegyverzete a 85 mm űrméretű, L/53 űrmérethosszú 1941 M harckocsiágyú. Űrmérethossz alatt a cső átmérőjének és hosszának arányszámát értjük. A legkorszerűbb magyar fegyverekkel, de hiányos felszereléssel küzdött a 2. Magyar Hadsereg a Donnál. A harckocsiágyúval párhuzamosítva és a homlokpáncélba beépítve alkalmazták a két 7, 62 mm-es DT géppuskát. A harckocsi páncéltestében és tornyában foglal helyet a négyfős kezelőállomány (parancsnok, toronylövész, vezető, töltőkezelő); itt helyezték el a lőszert, illetve a figyelő- és híradóeszközöket is. A tizenkét hengeres dízelmotor űrtartalma 38, 88 liter, legnagyobb teljesítménye 500 lóerő. Üzemanyag-fogyasztása a terep- és útviszonyoktól függően 160–230 liter/100 km. Mindehhez a harckocsi az alaptartályban 580, póttartályában pedig 270 liter gázolajat képes szállítani. A T–34/85 közepes harckocsi néhány évvel a második világháború után még viszonylag korszerűnek számított, bár az 1950-es évek közepén már új fejlesztések készültek a szovjet hadiüzemekben.
Három részből állt: fémcsúcs, fanyél, és egy olyan szerkezetből, mely eltürt, ha a dárda pajzsba ütközött. Pajzs: Gall modell alapján készült ovális lemez, vagy négyszögletű lemez. Közepén helyezkedett el az umbó (domború, félgömb alakú dísz), mely azt a célt szolgálta, hogy az ellenfél csapása lecsússzon róla. Kard és páncélzat: A rövid római kardok Hispániában lakultak ki. A páncélzat sokféle volt, leggyakoribb a csuklós, vagy lemezpáncél volt. Övet csak a nagyon kiváltságos katonák hordtak, melyen a kardot rögzítették, és egy tőrt is. A páncél alatt textilinget viseltek, mely szoknyában végződött, és egy bőrruhát. De viseltek fémpikkelyekel ellátott bőrruhát is. De hordtak vasszemekből álló páncélinget is. A kisegítő csapatok a legionáriusok kardjánál hosszabbat használtak, és a hajítódárdájuk is hosszabb volt Néhány, a római légiókkal kapcsolatos fogalom magyarázata: Legatus: A légió parancsnoka Katonai tribunusok: tisztek Aquilifer: A légió sasos jelvényének hordozója Signifer: A légiót jelző tábla hordozója Centurio: százados Optio: altiszt Felhasznált irodalom: Ferenczy Endre, Maróti Egon, Hahn István: Az ókori Róma története.
Borítókép: Rendőrségi helyszínelés a becsapódás helyszínén (Fotó: Stipe Majic)