Az új mese úgy bodorodik, ahogyan a cigaretta füstje száll. A bőr, amelyben élek (DVD) - Rocky. Ő maga is élvezi, ahogyan mesél. Ilyenek a filmjei, és efféle a rajongótábora is. Persze, a moziba sok olyan ember is betéved, aki vakon választ, vagy csak Almodóvar botrányos hírnevére vesz jegyet: őket nyilván fel is fogja háborítani szókimondó, tabukat nem kímélő modora, és úgy fognak fejvesztve menekülni, mint ahogy A bőr, amelyben élek című új filmjének cannes-i bemutatójának (fél)szakmai közönsége is tette, a pletykalapok tudósításai szerint. A film egészen biztosan nem Almodóvar fő műve, de jól kell tudnunk azt is, hogy egy filmet messze nem az minősít legjobban, legpontosabban, hogy a puccos fesztiválok pezsgőre és kaviárra éhező, partikról partikra rohanó közönsége milyen vetítésről, mekkora számban távozik… A külcsín Annak a szubkultúrának, annak a miliőnek, melyről Almodóvar rendszerint mesél – ha azt mondjuk, drogos transzvesztiták, akkor vészesen leegyszerűsítünk, és még az erdőt sem látjuk meg attól az ordas nagy fától, ami éppen kiveri a szemünk – különösen fontosak a külsőségek.
Írta: Jeges-Varga Ferenc Pedro Almodóvar túlnyomórészt saját forgatókönyveiből dolgozik, legújabb munkájában azonban kész anyagból formálta filmre állandó témáját: a nemiség, az identitás és a szenvedélyek keszekuszaságát. Thierry Jonquet csavaros történetű lektűrjét, a Tarantula című kisregényt azonban akár maga a spanyol rendező is írhatta volna. A toledói klinika ragyogó tehetségű plasztikai sebésze, dr. Robert Ledgard ( Antonio Banderas) a világtól elzárt kúriájában felépített laboratóriumban az emberi bőr génállományának manipulálásával kísérletezik. Megszállottan kutatja annak a lehetőségét, hogy az emberénél ellenállóbb bőrréteget fejlesszen ki, amely képes ellenállni az égések vagy a rovarcsípések okozta hegeknek. A bőr amelyben elek teljes film. A cél érdekében félreteszi erkölcsi érzékét, és kész szembemenni hivatása etikai szabályaival is. Robert elhivatottsága mögött súlyos személyes motívum rejlik: fiatalon autóbalesetet szenvedett a felesége, amikor épp meglépni készült szeretőjével. A hűtlen hitves a karambolt ugyan túlélte, de nem tudta feldolgozni testének csúf eltorzulását, ezért önkezével vetett véget életének.
Az Odessza kikötőjében horgonyzó Patyomkin páncéloson egyre jobban elszabadulnak az indulatok, mikor a legénység fellázad. " "A vietnámi háborút is megjárt Travis Brickle (Robert De Niro) nem találja helyét New York forgatagában. A nemi erőszaktól, lopástól, gyilkosságtól és egyéb bűnöktől fertőzött város az alvilág egy szegletéhez hasonlatos. Brickle képtelen beilleszkedni - főleg a háború kártékony hatása miatt - és elszigeteltségben, szinte kirekesztettként él, ami azonban nem zavarja, sőt, büszkén viseli a magányt... " Több helyen is láttam kint ezeket a képeket, gondoltam a Power-ON se maradjon ki ebből a jóból. Ha ezeket a csajokat a filmekbe is beletették volna, akkor egész biztos, hogy a sötét oldalnak lenne most nagyobb rajongótábora. Több filmben is láthattuk már, egyaránt játszott jó és rossz karaktert is. A bor amelyben elec.com. De ő mégis azon kevés színészek közé tartozik, akik pályafutásuk során a legtöbbször haltak meg… természetesen filmekben… Sean Bean összesen huszonegyszer játszotta el a saját halálát és be kell vallanunk; nagyon is jól csinálta.
Ez eléggé felkavaró ráeszmélés, sok férfiban felvetheti a kérdést, hogy a gyönyörű nő, akit a film elején megcsodált, ha igazából nem is nő, akkor vajon látens homoszexualitás lappang-e benne? Megnyugtatunk mindenkit, ez csak egy film, és valóban egy gyönyörű nőt láthattunk a vásznon, szóval emiatt nem kell aggódnia senkinek! 🙂 Tulajdonképpen, amiről szó van itt, az a morális és filozófiai kérdések, melyeket a film lépten-nyomon felvet. A bőr amelyben élek online. Minden jelenetre jut egy-egy olyan gondolat, melyekből egész estés filmet lehetne forgatni, egész estéket lehetne átbeszélni a témákban. Ilyenek például: a bosszú természete, a nemiség és az identitás kérdése, a látens homoszexualitás. Pont ezek a kérdések teszik a filmet messze többé egyszerű thrillernél, s ezen kérdések ilyen okos felvetése teszik Almodóvar-t nagy művésszé. Összefoglalva a sztori zseniális, a forgatókönyv magabiztos és a kiváló alkotógárda mellé nagyszerű szereplők is társulnak. A film összképe, a jelmezek, és főleg a zenének köszönhetően (Alberto Iglesias) egy gyönyörű környezetet mutat be, ami ennek ellenére egy börtön és egy horrorház is egyben.
Kedvencelte 19 Várólistára tette 115 Kiemelt értékelések bonnie9 2016. december 15., 10:27 Mikor mozikba került, a kósza olvasataim alapján egészen más jellegű filmként könyveltem el magamban. Évek múltán itt a Snitten döbbentem meg, hogy ha ez a "New European Extremity" kihívásban szerepel, akkor én valamit nagyon elnéztem. Nosza rajta, várólistán előre. ORIGO CÍMKÉK - A bőr, amelyben élek. A film történetét tekintve a "kellemesen csalódtam" kifejezést nem érzem igazán helyénvalónak, de mégis valami ilyesmi történt. Az alapötlet sokkoló és morbid helyzetet teremt, amit Almodóvar bizarr kis cseppekben adagolva tolt az arcunkba. Jól játszott az időbeli ugrásokkal, és a szereplők hátterének megfelelően időzített bevonásával. Addig csűrte és csavarta a dolgokat, hogy kellően elbizonytalanodj egy-egy személy megítélését illetően. Mindenkire kimondható az ítélet a tetteiért, miközben a szemszögükből vizsgálva az eseményeket valamelyest mégis érthetőek az indítékaik. Ez volt az első Almodóvar filmem (még főiskolán az egyik oktatóm hívta fel rá a figyelmet), de határozottan kíváncsivá tett.