A tipikus az aktív magatartással való elkövetés, ugyanakkor nem kizárt a nem tevéssel való elkövetés is közúti baleset gondatlan okozása esetén. A bűncselekmény alaptényállása gondatlan jellegű. Az elkövető gondatlanságból okoz súlyos testi sértést másnak vagy másoknak. Gondatlannak tekinthető a közlekedési szabályok megszegése, ha az elkövető felismeri, hogy az adott helyzetben a közlekedési szabályok őt milyen magatartásra kötelezik, de ezt elmulasztja, bízva abban, hogy magatartásának nem lesz a közúti közlekedésben résztvevő más személyre vagy személyekre káros következménye, illetve gondatlan akkor is, ha nem tanúsítja a tőle elvárható figyelmet és körültekintést, nem ismeri fel, hogy melyik az a általános vagy különös közlekedési szabály, melynek megtartására köteles volna. Még keményebb lesz a zéró tolerancia « Csepel.info. A közlekedési szabályszegés ténye abban az esetben is fennáll, ha az elkövető betegsége vagy aktuális állapota eredményeképpen nem alkalmas a biztonságos járművezetésre. Így például, ha olyan súlyos szédüléssel, adott esetben eszméletvesztéssel járó betegség lép fel nála, mely már önmagában megalapozza a járművezetéssel kapcsolatosan veszélyhelyzet kialakulását.
A paragrafusok szó szerinti idézése helyett inkább példákon keresztül szeretném bemutatni az egyes közlekedési bűncselekményeket. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény: tegyük fel, hogy járművünkkel kigyomlálunk kidöntünk egy stoptáblát. Aki utánunk jön arra, nem fogja tudni, hogy meg kellene állnia, gyanútlanul behalad a kereszteződésbe és kész a baj. Ha nem történik baleset, és kiderül, hogy mi voltunk a hibásak, akkor is akár 3 évig hűsölhetünk, a minősített esetekről pedig inkább ne is beszéljünk. Nagyon fontos a 232. § (5) bekezdése, mely szerint, ha a veszélyt, mielőtt abból "káros következmény" következett volna be, önként megszünteti az okozó, akkor büntetése korlátlan mértékben csökkenthető, illetve mellőzhető is. A fenti példánál maradva, ha kidöntöttük a stoptáblát, de megállunk, a rendőrséget, vagy az út kezelőjét értesítjük, akkor az már kimerítheti a fenti tényállást. Közúti veszélyeztetés: példánkban most adott egy kijelölt gyalogos átkelőhely, amit az előbbi módon írunk, de zebrának ejtünk.
A közlekedési bűncselekmények bírói gyakorlatáról beszélt dr. Póta Péter, a törvényszék sajtószóvivője és dr. Balassa Zita, címzetes törvényszéki bíró, közlekedési szakjogász. Dr. Póta Péter röviden ismertette a bírósági eljárásokban vizsgált közlekedési cselekmények kapcsán a vonatkozó statisztikai adatokat is. A közúti közlekedés veszélyes üzem, speciális szabályozás vonatkozik rá, amelyet ismertebb nevén KRESZnek nevezünk. A közlekedési szabályok elsősorban a járművezetőkre vonatkoznak, de másokkal szemben is tartalmaz a KRESZ elvárásokat, tiltásokat és szabályokat (pl. gyalogosok, a forgalom irányítását ellátó személyek stb. ). A közlekedési bűncselekmények elkövetője többnyire olyan járművezető, aki valamely közlekedési ágazat szabályainak hatálya alatt áll – annak nincs jelentősége, hogy az illető rendelkezik-e engedéllyel az adott jármű vezetésére vagy sem. Dr. Póta Péter e ponton megemlítette, hogy ha gyalogos vagy utas közlekedési magatartása miatt sérül vagy hal meg valaki, akkor a gyalogos vagy utas nem közlekedési bűncselekmény miatt, hanem a bekövetkezett eredménytől függően testi sértés vagy emberölés miatt vonható felelősségre.