A pusztítást előbb egy általános képpel fejezi ki a költő (életet fojt), aztán közelebbről is megjelöli (vadat és embert öl). A vihar itt is, akár az Előszó ban, a levert szabadságharc metaforája, a zsarnokság és az önkény végzi ezt a pusztítást Magyarországon. A zivatar, a vihar képe mögött meghúzódó történelmi élmény tehát ugyanaz a két versben. A következő két sorban folytatódik a korabeli aktualitások költői megjelenítése, itt azonban már világtörténelmi utalás okat tesz Vörösmarty: Háború van most a nagy világban, Isten sírja reszket a szent honban. Itt a krími háború ra utal a költő, amelyben a Szent Sír (Krisztus szentföldi sírja) is szerepet játszott. Babits Mihály versek Téma - Meglepetesvers.hu. Tegyünk most egy kis történelmi kitekintést, hogy pontosan értsük, miről van szó, és miért is fontos ez a vers szempontjából! A jeruzsálemi (palesztinai) keresztény szent helyek annak idején török fennhatóság alatt álltak, és a római katolikus és a görögkeleti ortodox egyház is magáénak követelte a felügyeleti jogot. A törökök a görögkeleti egyháznak adtak előnyt, de aztán III.
És felbukkan a vész motívuma is, amelyet már jól ismerünk az Előszó című versből: a vész az a bizonyos pusztító vihar, amelyet Vörösmarty ott a háború (ill. a levert szabadságharc és az azt követő megtorlások) metaforájaként használt. Cigány a siralomházban szöveg szerkesztés. A vén cigány ban is nyílt célzást tesz az elvesztett szabadságharcra: És keményen mint a jég verése, Oda lett az emberek vetése – A jégverés képe a vészhez kapcsolódik, az odalett vetés pedig a reformkor nagy reményeit siratja el. A magvető toposz át kedvelte a romantika irodalma, de általában bizakodást fejeztek ki általa; ám Vörösmarty itt most negatív kontextusba helyezi: a szabadságharc leverése miatt a reformkor erőfeszítései mind kárba vesztek. A reformkor gazdag vetése mind odalett Világosnál. Hogy itt valóban a szabadságharcról és a nyomában bekövetkező szomorú korszakról van szó, azt biztosan tudjuk abból, hogy a vers első változatában még konkrétan megjelent a haza fogalma: " Hagyd el, hagyd el kellemes nótádat, / Jég veri most szomorú hazánkat ".