2015. december 04. Harmatozzatok magasságos egek, s a felhők hozzák az igazat. 1. Ne haragudj ránk, Urunk, és ne emlékezzél többé gonoszságunkra; íme elhagyatottá lőn a Szentnek városa, pusztasággá Sion, és árván maradt Jeruzsálem, a Te szentségednek és dicsőségednek lakóháza, ahol atyáink téged dicsőítettek. Harmatozzatok magasságos egek, s a felhők hozzák az igazat. 2. Vétkeztünk, s mint a tisztátalanok olyanná lettünk, s mint falevelek, földre hulltunk. Harmatozzatok magasságos egee.asso. Íme, gonoszságaink, mint a szélvész elsodornak minket; elrejted előlünk arcodat, és önnön gonoszságunk markába adtál minket. 3. Lásd meg, Urunk, a Te népednek sanyarúságát, és küldd el az Eljövendőt. Küldd el a Bárányt, a földkerekség Urát, küldd el a kősivatagból Sion leányának hegyéhez, hogy elvegye rólunk fogságunk igáját. 4. Vigasztalódjál, vigasztalódjál én népem! Hamar eljő üdvösséged. Miért merülsz a gyászba? Miért fog el ismét a fájdalom? Ne félj már! Megmentelek téged, mivel én vagyok a te Urad és Istened, Izrael Szentje, a te Megváltód.
» nekszveg Harmatozzatok, magasságos egek R) Harmatozzatok, magasságos egek, s a felhk hozzák az Igazat. vagy: R) Rorate, caeli desuper, et nubes pluant iustum! Ne haragudj ránk, Urunk, és ne emlékezzél többé gonoszságunkra; íme, elhagyatottá ln a Szentnek városa, pusztasággá Sion, és árván maradt Jeruzsálem, a Te szentségednek és dicsségednek lakóháza, ahol atyáink téged dicsítettek. R) Vétkeztünk, s mint a tisztátalanok olyanná lettünk, s mint falevelek, földre hulltunk. Íme, gonoszságaink, mint a szélvész elsodornak minket; elrejted ellünk arcodat, és önnön gonoszságunk markába adtál minket. R) Lásd meg, Urunk, a Te népednek sanyarúságát, és küldd el az Eljövendt. Küldd el a Bárányt, a földkerekség Urát, küldd el a ksivatagból Sion leányának hegyéhez, hogy elvegye rólunk fogságunk igáját. R) Vígasztalódjál, vígasztalódjál én népem, hamar elj üdvösséged! Hajnali mise | MUNKÁS SZENT JÓZSEF PLÉBÁNIA. Miért merülsz a gyászba, miért fog el ismét a fájdalom? Ne félj már, megmentelek téged, mivel én vagyok a te Urad és Istened, Izrael Szentje, a te Megváltód.
A hangokra nincs szavunk, mert az ének hangjai egy alaktalan álomvilágból valók. A szöveget, amely egy angyal földi látogatásáról szól, az ének a képzeletnek egy olyan birodalmába emeli, amelybe csak a szívnek szárnyazott sejtelmeivel juthat el az ember. " (Részlet Gárdonyi Géza Roráte című novellájából – Az én falum ciklusból) Kosztolányi Dezső így beszélt az adventre vonatkozóan a katolikus vallás és liturgia pótolhatatlan szépségéről Harsányi Lajos pap költő tanúsága szerint: "Amikor megjön a december, hajnali misét tartotok. A hajnali kék ködben, amely olyan, mint a szilva hamva, süveges, lámpásos emberek bandukolnak a kivilágított kis falusi templomok felé, és teli torokkal énekeltetitek az »Ó, fényességes szép hajnal« kezdetű ódon adventi éneket. A nappalok egyre rövidebbek lesznek, a sötétség egyre sűrűbb és hosszabb. És ti azt mondjátok, nem kell félni. Majd jön valaki, aki elűzi a sötétséget, és sose látott fényt gyújt a világnak. Harmatozzatok magasságos egek. Az adventi emberek remélnek, és várják a fényt. "