2021. december 17. 09:49 MTI 251 éve, 1770. december 17-én született Bonnban Ludwig van Beethoven, minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője. Hallása 1795 után kezdett romlani, ám életének leginkább kínokkal teli időszaka egyben nagy teremtő korszaka is volt. Visszavonult élete miatt mogorvának tartották, otthonában rendetlenség uralkodott, s külsejére sem sok gondot fordított, a zenei újdonságok azonban élete végéig foglalkoztatták. Ludwig van Beethoven Joseph Karl Stieler 1820-as festményén Flamand származású zenészcsaládban jött a világra, innen nevében a "van" szócska. Richard Petzoldt: Ludwig van Beethoven élete képekben (Zeneműkiadó Vállalat, 1955) - antikvarium.hu. Részeges apja mindenáron Mozarthoz hasonló csodagyereket akart belőle faragni, így a kisfiúnak már akkor zongoráznia kellett, amikor a billentyűket még csak zsámolyról érte el. Formális iskolai tanulmányait 11 évesen befejezte ugyan, de műveltséget szerzett, nyelveket tanult, Homéroszt, Plutarkhoszt, Shakespeare-t olvasott, zenei nevelését pedig valóban hozzáértő és jó szándékú muzsikusok vették át. 1786-ban Bécsben Mozart fogadta tanítványául, de csak néhány órát vehetett tőle, mert anyja halála miatt haza kellett utaznia.
Ludwig van Beethoven élete és alkotói korszakai by Julianna Klézli
Egyetlen operája a Fidelio, melyhez négy nyitányt írt. Beethoven vérbeli demokrata volt, közismert hogy az Eroica szimfónia Napóleonnak szóló dedikációját széttépte, amikor a címzett császárrá koronáztatta magát. Impulzív természete sokakat megsértett, sokszor fölényes vagy gyanakvó volt, noha rajongott a nagybetűs Emberiségért – mint azt a schilleri Örömóda impozáns feldolgozása érzékelteti a 9. szimfóniában. Az 1814-es bécsi kongresszus alatt az érdeklődés középpontjába került, ám e hiú ragyogás már nem rázta fel rezignációjából. A 9. Ludwig van Beethoven élete és alkotói korszakai by Julianna Klézli. szimfónia 1824-es premierjén, háttal állva a nézőtérnek, nem észlelte a sikert, csak a közönség felé fordulva vette észre a zenéjétől mámoros tömeget. Minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője 1827. március 26-án halt meg. "Ó, ti, kik azt gondoljátok vagy mondjátok, hogy rosszindulatú vagyok, makacs és embergyűlölő, mennyire félreértetek engem. Nem ismeritek a titkos okot, amely ily színben tüntet fel előttetek… Jaj, hogyan ismerhetném el annak az egy érzéknek a fogyatékosságát, amelynek másokénál tökéletesebbnek kellene lennie bennem; az érzékét, amelyet egykor tökéletesen élvezhettem, azzal a tökéllyel, amely kevés élő pályatársamnak adatott meg…" (Részlet, az 1802-ben írt Heiligenstadti végrendeletből) Romain Rolland: Beethoven.
Mikor Ludwig zenei hajlama nyilvánvaló lett – úgy négyéves korában -, az apja kezdte meg muzikális nevelését. Zongorára és hegedűre tanította, egyidőben vagy felváltva. Formális iskolai tanulmányait 11 évesen befejezte ugyan, de műveltséget szerzett, nyelveket tanult, Homéroszt, Plutarkhoszt, Shakespeare-t olvasott, zenei nevelését pedig valóban hozzáértő és jó szándékú muzsikusok vették át. 1786-ban Bécsben Mozart fogadta tanítványául, de csak néhány órát vehetett tőle, mert anyja halála miatt haza kellett utaznia. A lelki megpróbáltatások, két testvére nevelésének terhe megtörte, egyik betegségből a másikba esett. "Meghódította a természet szellemét. " (Schindler – Beethoven bizalmasa) Végül Waldstein gróf vette pártfogásába, s bevezette az arisztokrata körökbe. Beethoven ismét Bécsbe ment, ahol Haydn, majd Mozart vetélytársa, Salieri lett a zenetanára. Ludwig van Beethoven élete és munkássága by Kerekes Zsófi. Ekkor még Mozart volt számára a minta és az eszménykép. 1785-ben Bécsben ellátogatott Mozarthoz, ám a zeneszerző ekkor hajszolt életének egyik leghajszoltabb időszakát élte s nemigen ért rá tanítványokkal és vendégekkel foglalkozni.
"A művészet célja, a mindenség célja: szabadság és haladás! " – jelentette ki egy Habsburg-főhercegnek, négy évvel a bécsi kongresszus után, Metternich berendezkedésének sötét óráiban. Késői éveiben született utolsó hat zongoraszonátája, több kamaradarabja, a Missa Solemnis, s A távoli kedveshez című dalciklusa és a IX. szimfónia. E monumentális műve, benne a Schiller versére íródott, kórus által énekelt Örömódá val a szeretet és emberi jóság hangokba öntött vallomása. A bemutatón a már teljesen süket komponista vezényelt, de a sikerről csak akkor bizonyosodott meg, amikor az egyik énekes az ünneplő nézők felé fordította. Amikor véget ér a kilencedik szimfónia, az örömittas közönség mindig ovációval reagál. Ez így volt 1824. május 7-én is, és ma sincs másképp. "Angyalom, mindenem, énem ma csak néhány szót…" (…) "Légy nyugodt – csak helyzetünk higgadt megfontolásával érhetjük el célunkat, az együttélést. Légy hát nyugodt és szeress engem – ma, – tegnap… micsoda könnyes sóvárgás utánad, utánad, Te utánad!