Ekkor még lelkiismeretesen végzed a dolgod, és még képes vagy együtt dolgozni a munkatársaiddal, de már igyekszel különválasztani a munkádat és a magánéletedet. A harmadik szakasz a stagnálás, avagy a kiábrándulás, amikor csökken a teljesítményed, az érdeklődésed és az újra való fogékonyságod pedig gyakorlatilag elvész, a feladataiddal kapcsolatos érdeklődésed pedig a minimálisra csökken. Kiégés és alvászavarok - Alvásguru. A negyedik szakasz a frusztráció fázisa, amikor egyre inkább visszahúzódóvá válsz, a munkádban pedig egyre több negatívumot fedezel fel, és egyre gyakrabban teszed fel magadnak a kérdést: minek is csinálod ezt? Az ötödik szakaszban pedig előkerül az apátia, amikor is a minimumra korlátozódik a munkával, a feladatokkal töltött idő, és elveszted minden reményedet, sőt, a céljaid is úgy tűnnek el, mintha sosem léteztek volna. A kiégés 5. szakasza egyenes út a depresszió kialakulásához, ennek elkerülése pedig létfontosságú! Ha a kiégés 5 szakaszának bármelyikét is felismered magadon, tégy a súlyosabb helyzet kialakulása ellen!
Vállalkozók tipikusan akkor szoktak kiégni, amikor a vállalkozás már megy, halad, és már nem az-ötleteljünk-és-valósítsuk-is-meg-fázisban tart, hanem a folyamatok fenntartására és racionalizálására kell áthelyezni a hangsúlyt. Sok CEO, azaz vállalkozó ebben nem igazán jó. Ha a munkád teljesen oké, tehát nem akarsz váltani, itt az idő, hogy néhány változtatást meglépj, ami csodálatosan feltölt és energiával lát el. Győzd le a kiégést 3 lépésben! 1, Ne az alvásidőddel spórolj! Az alvástól, edzéstől és a szeretteidtől tilos időt lopni! Egy-egy 12órázós munkahelyi időszak oké, de fél évekig nem dolgozhatsz a Téged feltöltő dolgok rovására. 2, A maratoni munkát felejtsd el! Gyakran megszakítva, sok szünettel dolgozz. A facebookozás nem szünet! Szakítsd meg 1, 5 óránként a munkádat sétával, beszélgetéssel, vagy akár egy kis csend-meditációval. Egy betegség, mely senkit sem kímél! Ismerd meg közelebbről a munkahelyi kiégést! - HR-esek Fóruma. Ezt nem én mondom: tudományosan igazolt tény, hogy az ember kis etapokban, gyakori szünetekkel képes igazán hatékonyan dolgozni. 3, Gondold újra! Gondold újra, hogy tényleg szükség van-e ilyen mennyiségű túlórára!
Kétségbeesettek és enerváltak vagyunk, ilyenkor nehéz összegyűjteni annyi erőt és elszántságot, hogy kezelésbe vegyük önmagunkat. Ahhoz, hogy a burnout-ból felépüljünk, elsősorban a munkakörülmények megváltoztatására van szükség. A stresszt és az állandó túlterheltséget csökkenteni kell. Ehhez szükség van a vezetőség, a munkatársak, valamint a családunk és barátaink megértő és segítő hozzáállására. Hiszen teljesen egyedül egy ilyen szindrómából nem mindig sikerül kilábalni. Krónikusabb esetben külső szakember pl. coach vagy pszichológus segítségét, még súlyosabb esetben pedig pszichiátert vagy gyógyszeres kezelést kell igénybe venni. De annak érdekében, hogy ideáig ne kelljen eljutni, fontos, hogy arra fókuszáljunk, hogy: a legjobb megoldás: A megelőzés! Mentális kimerültség? - tegyél ellene! - SzakmaPORTÁL. A megelőzéssel fenntartható, hogy egy szervezet folyamatosan, hatékonyan és zökkenőmentesen működjön. Így sokkal nagyobb az esély arra, hogy elkerülhető legyen a termelékenység csökkenése és a humán erőforrás kiesésével járó problémák megoldása.
" Burnout (kiégés) szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek. " Herbert J. Freudenberger (1974) Munka- és életkedv vesztetten A kiégés (burnout) nemcsak a túlhajszolt menedzserek, a munkamániások betegsége, mindenkit fenyeget, aki munkáját és magánéletét huzamosan nem tudja összehangolni. A kiégés gyógyítása sokkal nehezebb, mint a megelőzése. A tünetek kialakulásáért nemcsak a páciens, hanem az őt körülvevő kollektíva is felelős. Segítünk Neked Szeretnéd megosztani valakivel gondjaidat? Tanácsot is szeretnél kapni? Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt. Kattints ide » Divatos betegségének tartják, - némi joggal, hiszen a kiégés tünetegyüttesét csak 1974-ben írta le Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus.
Komoly kétségek merülnek fel a hivatás értelmét és értékét illetően. Miért csinálom? – hangzik el egyre gyakrabban a kérdés. Lehetséges megoldások: a változások felismerése és tudatosítása; az emberi kapcsolatok értékelése. 5. Az apátia szakasza A burnout szindróma utolsó előtti lépcsője az apátia szakasza, ami – ahogy neve is árulkodik róla – a közönyösség, érdektelenség és érzéketlenség stádiuma. Az interakció más személyekkel a minimumra korlátozódik (az is inkább ellenséges), a munkavégzés pedig sematikussá válik. Jellemző a kollégákkal folytatott diskurzusok, és úgy általában a kollégák kerülése, aminek egyik oka, hogy bármilyen külső vélemény, tanács, segítség kritikaként hat. Lehetséges megoldások: a vélemény és a kritika közötti differenciáló képesség visszaszerzése; a változások felismerése, értelmezése. 6. A pszichoszomatikus tünetek szakasza A legutolsó szakaszban már pszichoszomatikus tünetek is jelentkeznek, és itt áll be a teljes kiégettség állapota. Ez a végső szakasz négy kisebb lépcsőfokra bontható, ám közöttük nincsenek éles határok.
Közben a munkahelyi teljesítmény csökken, a munkakörében negatív megnyilvánulásokra lesznek figyelmesek a munkatársak, páciensek, ügyfelek, kliensek. Megkérdőjeleződik a hivatásának hatékonysága. Apátia. Az érintett kerüli a kliensekkel, ügyfelekkel való találkozást, a kihívásokat, a munkatársak segítő szándékát elutasítja, negatívan ítéli meg a jövőjét. A szakmai munka sematikussá válik
Szakemberek szerint az alacsonyabb pozíciójú munkatársak kiégése, mentálhigiénés szempontból mindenképpen veszélyesebb, hiszen az alacsony képzettséggel járó mobilitáshiány miatt az emberek ekkor nehezen változtatnak munkahelyet. A kiégés (burnout) jelenség összetevői A kiégés (burnout) szindróma több összetevőből áll: A fizikai, mentális és érzelmi kimerültség a reménytelenség érzetét idézheti elő. Az érzelmi katasztrófához testi tünetek is társulnak: kimerültség, krónikus fáradtság, fejfájás, alvászavarok. Gyakori, hogy apróbb fertőzések is gyötrik az illetőt, s fekélyek, emésztési zavarok is kialakulhatnak. Az érintett sokszor fokozott alkoholfogyasztással, dohányzással, drog használatával próbálja a hangulatát kiegyensúlyozni, ideig-óráig javítani. A pszichés tünetek között a depresszió, a kudarcélmény, a tehetetlenség érzete, olykor a düh, a koncentrációs és emlékezeti zavarok a szembetűnőek. Mindezeket olyan viselkedési tünetek is kísérik, mint a munkamorál romlása, a hiányzások, velük együtt gyenge teljesítmény, csökkenő kezdeményezőkészség, amely gyakran a munkahely változtatásába torkollik.