2022. 04. 04. Az ELTE Természetrajzi Múzeum alapításának 20. évfordulója alkalmából hetente bemutatunk egy-egy érdekes múzeumi példányt. A hét műtárgya most Erdély emblematikus kövülete a Sokolowia buchsii egy kihalt osztrigaféle kagyló. A Biológiai és Paleontológiai kiállításon látható, 15 cm magas fosszília az Erdélyi-medence eocén korú, azaz mintegy 40 millió éve lerakódott tengeri kőzetrétegeiből származik. Az osztrigafélék a triász időszak elején, 252-251 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Első ismert képviselőik kisméretűek és vékony héjúak voltak, amelyek egyik (= bal) teknőjükkel ammoniteszek vázára rögzülve éltek. A hét műtárgya: Sokolowia buchsii. A bal teknővel valamely nagyobb szilárd tárgyra történő, az állat növekedése során mindvégig tartó cementáció máig az osztrigafélék jellemző életmódja maradt. A törzsfejlődés során azonban több ízben is kialakultak olyan formák, amelyek csak az egyedfejlődés korai szakaszában, a lárva megtelepedéséhez és azt követően rövid ideig igényelték a szilárd aljzatot. A kellő méret elérése után a domború és másiknál jóval vastagabb bal teknőjük súlya biztosította a védelmet a felborulás ellen, ami az önmagától a megfelelő helyzetbe visszaállni képtelen állat számára a pusztulást jelentette.
A betegek és halottak körüli szolgálatot mutatja be a gyöngyösi temetkezési szentegylet, a hevra kadisa 1800-ban készített emléklapja. A pergamen lap keretén tizenkét kis képen a halál és a temetés jeleneteit láthatjuk – írja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár szokásos pénteki heti magazinja. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár A hét műtárgya rovatban most a gyöngyösi hevra kadisa 1800-ban készített emléklapját ajánlja olvasói figyelmébe. A hét műtárgya: Híres zsidó férfiak tablója a XIX. század végéről | Mazsihisz. A képeket a héber olvasási iránynak megfelelően jobbról balra kell követnünk, a jobb felső sarokból indulva, az óramutató járásával ellentétesen. A felső három képen a betegség jeleneteit láthatjuk: a megbetegedett ember ágyban fekszik, majd az orvos látogatása, és a beteg felépülésének jelenetei következnek. A baloldali képsor legfelső képén újra ágyban fekvő beteget ábrázoltak, mellette a korszak jellegzetes zsidó viseletében álló férfiak: a hevra kadisa tagjai meglátogatják a beteget és együtt imádkoznak, amint arra a jobboldali férfi kezében lévő imakönyv utal.
A fejlett területekre jellemző többrétű közlekedési munkamegosztásban a nemzetközi és regionális szerepű autópályára ezt a többletfeladatot nem lehetett már rálőcsölni, emiatt volt szükség a régi SS12-es út kiváltására a legkritikusabb szakaszon, Bressanone déli kapuja és az északi rész, Varna között. Az új út szinte teljes, öt kilométeres hosszában az autópálya és a vasút nyomvonalát követi, miközben hosszának java részét alagutak teszik ki (összesen három, de az elágazások miatt a számbavétel kissé nehezített). A felszíni szakaszok is sűrűn beépített területen haladnak, ezért "hagyományos", nyitott szakasz szinte nincsen, teljes hosszában bevágásba, illetve zajgátló falak közé kényszerített műről van szó. A műtárgyak formálása egyértelműen levezethető a területen futó közlekedőutak szoros helyzetéből, párhuzamosságából. Az egymást kis szögeltéréssel metsző utak, vasutak miatt a geometriai metsződésből adódó hosszú, "szalámiszerű" formák alkalmazása és tökélyre fejlesztése vizuálisan már az egész projektet elviszi a hátán, a szellőzőkürtők kitorkollásának formálása erre finoman játszik rá.
Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!